HungarianMagyarRomanianRoEnglish (UK)

Közérdekű információk

537005, Etéd, Fő u. 469.

Hargita megye

Tel:0266-226201

Fax: 0266-226259 

comunaatid@yahoo.com

INFO

Numarul unic pentru
apeluri de urgenta este 112

 112

 

Facebook Like Box

KŐRISPATAKI REFORMÁTUS EGYHÁZ

 

Egyháztörténeti szempontból Kőrispatakról az 1400-as évek előttről nincs semmi adat. Mint Küsmőd filiája valószínűleg templommal sem rendelkezett, esetleg egy kápolnája lehetett, erről azonban semmi konkrét adat nincs.

 

A reformáció tanítása valószínűleg a XVI. Század második felében jelenhetett meg, mivel Erdőszentgyörgy a Reformáció tanítását, ár 1549-ben elfogadta. A századvég-századelő hozhatta meg Kőrispataknak az anyaegyházközség jelleget, és ebben az időben épülhetett fel az első temploma is, amit alátámaszt az a tény, hogy 1633-ban már Pákay János református lelkipásztor hirdeti az igét, és 1672-ből fennmaradt egy adománylevél, melyben Nagy András földet adományoz az egyházközség telkének nagyobbítására.

 

 

 

A kőrispataki református templomKőrispatak református templomának építési ideje ismeretlen; annyit lehet tudni, hogy a mainak a helyén állott; aránylag kis templom lehetett (1723-ban 120-150 férőhelyes lehetett); stílusa bizonyára a korra jellemző késő gótikus, amit bizonyít a régi templomból megmaradt falrészlet, mely összekötőként maradt meg a mai torony és a templomhajó találkozásánál. A padlástér felől nézve gótikus stílusú oromfalat mutat.

 

1773-ban a templom elég jó állapotban lehetett, mert nyugati végére a ma is meglévő tornyot építik. A református gyülekezet számbéli növekedése magával hozza a templom kibővítésének igényét. A régi templom lebontásának, az új templom építésének oka ismeretlen. Feltételezhető, hogy maga a templom ekkorra már elég rossz állapotban jutott, s a gyülekezet előnyösebbnek találta a régi, rossz állapotban lévő tatarozási, bővítési munkálata helyett egy új, nagyobb templom építését, mely jobban megfelel szükségleteinek és a kor ízlésének; ehhez a lebontott templom anyagát felhasználhatták, s azt csak ki kellett egészíteni. Feltételezhető, hogy a már említett régi falrészlet így maradhatott meg, hogy összekötőül szolgálhasson a régebbi torony s az újonnan épített templom között. Az építkezés 1819-1822 között történt meg. 1827-ben készült el a félköríves záródású kő-kapuláb.

 

Eleinte úgy a torony, mint a templomhajó zsindellyel volt fedve, ez azonban sok javítást igényelt. 1861-ben a tornyot fedik, pléhvel, majd ugyanazon évben a templomhajót cseréppel. A templomhajó nagy belső fesztávolsága miatt a mennyezet többször is beomlott, ezért 1911-ben készül el a mai kazettás mennyezet. A templompadokat 1888-ban festik le a ma is meglévő színre.

 

A templom harangjaira vonatkozó első adat 1778-ból ismert; előtte is kellett létezzen egy, de az egy külön haranglábba lehetett felszerelve. A második, kisebb harang 1840-ben készült Segesváron, ez ma is megvan. Az 1778ban készült harangot 1848-ban hadi célokra átadják, helyette öntet az egyházközség egy másikat. Ez a harang is elődjének sorsára jut 1914-ben, amikor háborús célokra átadják. 1925-ben készül el Nagyszebenben a ma is létező kisebbik harang. A kőrispataki református templom belseje

 

Orgonáról 1823-ból maradt fenn egy említés, amikor új orgonát vásárol az egyházközség. Az „új orgona” kifejezés azt a feltételezést engedi meg, hogy az előtt is létezett már egy. A ma is meglévő orgonát 1930-ban készíti Boda József.

 

Az egyházközség első papilaka a templom keleti végében állott, a ma már lebontott kántori lak helyén. Ezt építik át 1798-ban, majd az állandó vízveszély miatt az egyházközség egy telekcsere folytán jut hozzá a mai papilak telkéhez, melyen 1809-ben építenek fel egy épületet, a régit 1812-ben bontják le és adják el anyagát. 1844. március 17-én az épület tűzvész áldozata lesz. Ugyanebben az évben kezdik építeni az új papilakot, gazdasági épületeket. A munkálatok több évig húzódnak anyagi fedezet hiánya miatt. Fennállásának 150 éve alatt többször is javították, 1975-ben a nyári konyhát alakítják át imateremmé.

 

Református felekezeti iskola bizonyíthatóan 1695-ben már működött; első ismert tanító Fogarasi Tamás 1711-ben. Építési ideje ismeretlen, a régi papilak szomszédságában állott. Fából készült egy termes épület volt, melyet az 1800-as évek második felében bontanak le s adják el olcsón. Helyébe épült 1873-ban a volt kántori lak közelében az új iskola kőből, cseréppel fedve. A gerendázat gyenge volta miatt a 1900 augusztusában a tetőzet beomlott. 1901-ben épül fel az első állami iskola, melyet ezelőtt néhány évtizeddel lebontottak, helyette új telken felépítve a ma is meglévő modern iskolát. A református felekezeti oktatás 1893-1894-ben szűnt meg egyidőben az unitáriussal, amikor is a református iskolát az állam átvette. Számbelileg a református egyházközség mindig nagyobb volt. A XVIII-XIX. századfordulón kb. 400 reformátust tartanak számon; 1868-ban 820, 1900-ban 863, 1915-ben 1000, 1930-ban 800, 1941-ben 830, 1965-ban 850, 1998-ban leapadt 265 lélekre.